Az új kódex nem az önzés bibliája
2014.02.17
Bírák, ügyvédek, közjegyzők lázasan lapozgatják a nagy terjedelmű új polgári törvénykönyvet (Ptk.) – a család, a birtokvédelem, a szomszédjogok, a szerződéskötés és az öröklés normagyűjteményét. Egyévi felkészülés után, március 15-én ugyanis hatályba lép a civil kódex, amely egy évtizeden át formálódott a jogalkotók műhelyeiben. Az új Ptk. a Magyar Nemzetnek interjút adó igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert szerint sem az önzés bibliája, habár a személyes és a gazdasági önrendelkezés összes fontos alaptételét tartalmazza.
– A törvénykönyv jelentőségét ma még nehéz megítélni. Azt hiszem azonban, olyan felbecsülhetetlen értékű jogszabályról van szó, amelyet ötvenévente egyszer alkotnak. A legutolsó és mind ez idáig egyetlen írott hazai Ptk. 1959-ben még olyan körülmények közt született, amikor az egyik legfontosabb jog, a tulajdonjog csökevényes formában létezett. A kodifikáció hajdan, jó tíz évvel ezelőtt azzal az igénnyel kezdődött el, hogy a törvénykönyvnek a maga egészében fel kell ölelnie a magánjogi viszonyokat. Ez megvalósult, hiszen az új Ptk. a családjogot és a gazdasági társaságokról szóló legfontosabb rendelkezéseket is tartalmazza. A civil kódex így most Magyarország legterjedelmesebb törvénye, csaknem 1600 szakaszból áll és megközelítőleg tízezer normát foglal magában. A hétköznapok nyelvére lefordítva ez azt jelenti: a polgári törvénykönyv az egyén autonómiájának jogi kifejeződése, a szabadságjogok teljessége. Az új Ptk. ugyanis – sok más törvénnyel ellentétben – megengedi az eltérést saját, fő szabályaitól.
– Egy évvel ezelőtt, amikor az Országgyűlés megszavazta az új kódexet, a nyilvánosság hosszan vizsgálgatta: a törvényhozás milyen pontokon tért el a főként professzorokból álló előkészítő bizottság javaslataitól. Hogyan tekint ön most vissza erre a vitára?
– Az elfogadott törvény összesen hat területen különbözik a professzorok koncepciójától. A parlament a javaslattól eltérően szabályozta az élettársak és a bejegyzett élettársak kapcsolatát, a köteles rész mértékét, a kitagadási okokat, a közszereplők személyiségvédelmét és a gyűlöletbeszéd következményeit. Tudom, ezek lényeges kérdések, ám úgy vélem, ha az Országgyűlés egy jogi kódex tervezetének 99 százalékát elfogadja, eljárása mértéktartónak és tekintélytisztelőnek nevezhető. Ráadásul az teljesen egyértelmű, hogy parlamentáris demokráciában a törvényeket nem jogtudósok, hanem országgyűlési képviselők fogadják el. Keveset szoktunk róla beszélni, de a tényekhez hozzátartozik, hogy a kormánynak az országgyűlési vitákban számos kérdésben meg kellett védenie a professzorok tervezetét. Ez történt például az üvegzsebszabályok kapcsán, a gazdálkodás átláthatóságát ugyanis a közérdekű adatokról szóló külön törvény rendezi. Hivatkozhatnék a cselekvőképesség új passzusaira is – ezentúl nem lehet valakit a cselekvőképességből véglegesen kizárni, hanem a döntés csak ügycsoportokra korlátozódhat, a rendszeres felülvizsgálat pedig kötelező. Idehozhatnám a zálogjogot is, ennek szabályait a közjegyzők élesen támadták, és támadják jelenleg is. Meg kellett emellett védenünk a gazdasági társaságokról szóló könyvet, jó néhányan ugyanis ellenezték a jelenlegi megengedő rendelkezéseket.
– A parlamenti ülésteremben, sőt már a szakbizottság előtt is éles vita zajlott: azonos jog illesse-e meg a házastársakat és az élettársakat? Elhangzott az is, hogy a kormánypártok ideológiai alapon hozták meg döntésüket ebben a kérdésben. Ön elégedett a jelenlegi megoldással?
– A családi viszonyok szabályozásakor a kormánypártok kompromisszuma jutott érvényre. A KDNP javaslata csak részben valósult meg, hiszen az élettársi kapcsolat a maga egészében nem került be a kötelmi rendelkezések közé, mert a kódex végül – a Fidesz indítványára – egyes esetekben elismerte az ilyen kapcsolat családjogi hatásait. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha az együttélés legalább egy évig tartott és abból gyermek származott, a kapcsolat felbomlásakor az élettársat megilleti a házastársi tartás és a lakáshasználat lehetősége. Ez előrelépés, hiszen a házassági köteléken kívül együtt élő párok eddig kizárólag magánjogi, kötelmi viszonyban álltak, és jogállásuk semmiben sem volt azonos a házastársakéval. Összességében tehát kijelenthető: az állam védi a házasság intézményét és – a diszkrimináció elkerüléséért – elismeri az együttélés más formáit is. Mindez az alaptörvény elveit tükrözi.
– Többen azt kifogásolták, hogy az azonos nemű párokról, a bejegyzett élettársakról egyáltalán nem rendelkezik a polgári törvénykönyv.
– Az új Ptk.-ba azért nem került bele a bejegyzett élettársak kapcsolata, mert erről 2009 óta külön törvény rendelkezik. Ennek a jogszabálynak egyetlen betűjét sem módosította a kormánytöbbség. Meg kell említeni, hogy a külön törvény még azt is tartalmazza: ha a jogszabály házastársat említ, az a bejegyzett élettársra is vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a jogalkotó voltaképpen egyenlőségjelet tesz a házastársak és a bejegyzett élettársak közé, azzal az eltéréssel, hogy a bejegyzett élettársak nem viselhetik egymás nevét és nem fogadhatnak örökbe gyereket.
- Említette, hogy a cselekvőképességet mostantól nem lehet végérvényesen és minden ügycsoportra kizárni. Hogyan fog ez megvalósulni a gyakorlatban?
- A bíróság rendszeres időközönként felülvizsgálatot végez, de hozzátartozik az is, hogy a gondnokoltakról – éppen a felülvizsgálhatóság érdekében – önálló nyilvántartás készül. Erről az ügy fontossága miatt külön törvényt fogadott el a parlament. Lajstromot vezetnek majd az előzetes jognyilatkozatról is. Ez újdonság a magyar jogban, a lehetőséggel bárki élhet, aki fontosnak tartja, hogy rögzítsék: a nevében ki tegyen hivatalos nyilatkozatot, mi történjék a vagyonával, ha esetleg elveszítené a belátási képességét.
- A jogvédelem másik újdonsága módosító indítványként került be a Ptk.-ba. Azóta is sokan megkérdőjelezik: a gyakorlatban lesz-e rá mód, hogy a megsértett közösség tagjai önállóan is jóvátételt kérjenek a bíróságtól. Tízen, százan, vagy ezren is kezdeményezhetik majd ugyanannak a sérelemnek megállapítását?
- A Ptk. az alaptörvény negyedik módosításának egyik rendelkezését tükrözi vissza. Arról szól, hogy bizonyos közösségek tagjai a közösséget ért sérelem miatt külön-külön is védelmet kérhetnek. Erősebbé vált az emberi méltóság oltalma. Nem túlzás azt állítani, hogy az elmített alkotmánymódosítás forradalmi változást idézett elő a személyiségi jogban. Alkotmányos szintre emelte ugyanis azt a szabályt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére. Az alaptörvény eldöntötte azt a kérdést, hogy a két alapvető jog összeütközése esetén melyiknek van elsőbbsége. Úgy gondolom, a rendelkezés hatására visszaszorul majd a gyűlöletbeszéd. Az elmúlt húsz év tapasztalatai azt igazolták: a véleménynyilvánítás csorbítása nélkül nagyon nehéz a gyalázkodás ellen fellépni, a kormánytöbbség azonban az elmúlt évben arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt a kérdést egyszer és mindenkorra el kell dönteni. A véleménynyilvánítás szabadsága kiemelkedő érték ugyan, de sohasem előzheti meg az emberi méltóságot. A gyakorlatban ezt a Ptk. mellett a polgári perrendtartás új szabályai fogják garantálni. Az igényeket 30 napon belül lehet érvényesíteni, s a bíróságnak nem kell majd mindenkit meghallgatnia. Kívülálló személyek nem avatkozhatnak be a perbe, s viszontkeresetet sem lehet előterjeszteni. Ez átláthatóbbá és egyszerűbbé teszi az ügyintézését.
- Vitatható az új polgári törvénykönyvnek az a módosító indítvánnyal beiktatott rendelkezése is, amely szerint a közéleti szereplők személyiségi jogait csak az emberi méltóság megsértése nélkül, méltányolható közérdekből lehet korlátozni. Sokak szerint ez megnehezíti a közügyek megvitatását.
- Nem az volt a cél, hogy befagyasszuk a közszereplők bírálatát, hanem, hogy felhívjuk a figyelmet: az emberi méltóság szükségtelen és aránytalan megsértése nem engedhető meg. A szükségesség és az arányosság vizsgálata tehát ezután is indokolt lesz. Meg kell jegyeznem, a paragrafust Szabó Máté korábbi ombudsman még annak idején megtámadta, így a végső szót ebben a kérdésben majd az Alkotmánybíróság (AB) mondja ki. Annyit fűznék csak hozzá: az eddigi polgári jogi szabályozás semmit sem mond a közéleti szereplőkről, az ügyeket az AB hajdani határozatai alapján ítélte meg a bíróság. Az új Ptk. a közszereplők fogalmát is beiktatta a tételes jogba.
- Vannak, akik fontosnak tartják, hogy az új Ptk. az ingatlan-nyilvántartásról, a birtokvédelemről és a szomszédok kapcsolatáról is rendelkezik, ugyanakkor megjegyzik, hogy a szabályozás nem teljeskörű. Ön szerint előfordulhat, hogy a jövőben több lesz a viszály ezekben a témakörökben?
- A kódexet előkészítő szakemberek úgy vélték: a törvénykönyvnek csak az alapvetéseket kell tartalmaznia, nem helyes, ha a Ptk.-t részletkérdésekkel terhelik meg. Emiatt például a lakásbérlet, a szomszédjog, az ingatlan-nyilvántartás egyes további fejezetei külön törvényekben kaptak helyet. Szerintem ez a rendezés megfelelő lehet. Az igazságügyi kormányzat figyelemmel kíséri a fejleményeket, és ha indokolt, hozzájárul a megoldáshoz. Ez történt legutóbb, amikor – előterjesztésünkre – a parlament módosította az ingatlantulajdon bejegyzéséhez szükséges okiratok előállításának feltételeit. Eredetileg idén május 1-jétől biztonsági jellel, matricával kellett volna ellátni a biztonsági papíron rögzített földforgalmi szerződéseket. Az ügyvédi kamara azonban jelezte, még nem állnak készen a technológia bevezetésére, így fél éves halasztást adtunk. A földforgalmi szerződéseket május 1-jétől a pénzjegynyomda által előállított biztonsági papíron kell rögzíteni, az ügyvédek azonban csak november 1-eje után kötelesek alkalmazni a matricát. Az a szabály változatlan maradt, hogy az ügyvédi ellenjegyzéshez kötött összes okiratot jövő év január 1-jétől biztonsági jellel kell ellátni. A törvény az ügyvédi kamarákra bízza, hogy konkrétan milyen formában valósítják meg az előírást.
- Változik az öröklési jog is. A szülő kitagadhatja az örökségből például a gyermekét, aki nem gondoskodott róla megfelelően, esetleg bűncselekményt követett el. Egy további paragrafus szerint ha a szülő más javára akar végrendelkezni, leszármazóját a törvényes örökrész ötven százaléka helyett az egyharmada illeti meg. Ön helyesnek tartja ezeket a szabályokat?
- Ízlés kérdése, ki melyik megoldást támogatja, én elfogadtam a Fidesz frakció álláspontját és vele az új törvényi rendelkezést. Felvethető persze: a köteles rész szabályai 150 éve érvényesülnek a magyar jogrendszerben, tehát a leszármazót akkor is megillette az általa örökölhető vagyon fele része, ha az örökhagyó a más javára végrendelkezett. Az is igaz, hogy azóta megváltoztak a tulajdonviszonyok. Nem elsődleges cél a családi birtok, a vagyon egyben tartása. Ezt a szempontot és a generációk egymás iránti felelősségét is figyelembe véve az új Ptk. a végrendelkezés jogát erősítette meg a törvényes örökléssel szemben. Mindkettő lényeges jog az alaptörvény szerint.
- Ön szerint a civil kódex összességében mennyiben védi a személyek autonómiáját?
- Azt vallom – amit Vékás Lajos professzor is kifejtett –: az új Ptk. nem az önzés bibliája. Magam úgy szoktam ezt megfogalmazni, az egyén – a törvények és mások jogainak keretei közötti – kiteljesítheti önmagát. Hétköznapi példával úgy tudnám ezt megvilágítani, a birtokháborítás nem megengedett, hiába akarja valaki így kiteljesíteni az egyéni autonómiát.
- Hol foglal helyet az új kódex az elmúlt négy évben megalkotott törvények között?
- Szerintem az új polgári törvénykönyv középponti helyet foglal el jogrendszerünkben. Épít a hazai hagyományokra, s az európai értékekre. A 2010-ben megalakult Országgyűlés új alaptörvényt, büntető törvénykönyvet, büntetés-végrehajtási és választójogi szabályokat fogadott el, és számos sarkalatos törvényt is beiktatott. Mindezt figyelembe véve is elmondhatjuk, hogy a több mint tíz éves munkával kidolgozott magánjogi kódex kiemelkedő alkotás. Mindenképpen ünnepélyes pillanat lesz, hogy március 15-én, a polgári forradalom évfordulóján lép hatályba. A jogász szakma hónapok óta tanulmányozza a nyolc könyvből álló törvénykönyvet. Bízom benne, hogy az új paragrafusokat befogadja majd a gyakorlat.
Magyar Nemzet / Kulcsár Anna