A Budapesti Ügyvédi Kamara híreiből
2018.07.25

A tartalomból:
Büntető kirendelési rendszer: július 1-jétől már ezernél is több védőkijelölés
Írország nem adott ki Varsónak egy lengyelt az európai letartóztatási parancs alapján
Kilencven éve szakvizsgázott az első hölgykollégánk
Ítélkezési szünet a bíróságokon
Publikáló ügyvédek - dr. Baranyi Bertold, dr. Aszalós Dániel, dr. Számadó Tamás: Kommentár az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényhez (835 oldal)
Földhivatali információk - főváros
Módosuló cégtörvény – ismertetés 4.

Büntető kirendelési rendszer: július 1-jétől már ezernél is több védőkijelölés

Hogyan épül fel és működik a büntető kirendelési rendszer?

Automatikus kijelölés

A kirendelő szervek a saját (belső) e-ügyintézési felületükön kifejezetten e célra kitalált menüpontot kiválasztják, majd a kirendelő szerv központi informatikai felülete a kirendelő határozatot megküldi a Magyar Ügyvédi Kamara e célra dedikált hivatali kapujára. A MÜK oldalán működő rendszer kb. tíz percen belül erre válaszként a MÜK szabályzat előírásait figyelembe véve megküldi a területi kamarák által feltöltött adatok alapján a választ a kirendelő szervnek a kijelölt védőről. A kirendelő szerv a védőt nem tartalmazó kirendelő határozatát és az így megkapott kijelölést (benne a védő adataival) megküldi a kirendelt védő cégkapujára, és szükség esetén közvetlenül is értesíti.

Névjegyzékek

A területi kamarák állítják be a MÜK biztosította felületen, hogy ki az az ügyvéd, aki védői kirendelést, illetve ügyeletet vállal, és ők gondoskodnak arról is, hogy az ügyvéd minden, a kirendeléshez szükséges és naprakész adata rendelkezésre álljon. Olyan ügyvéd nem kaphat büntető kirendelést, akinek cégkapu adata nem szerepel az ügyvédi nyilvántartásban.

Sorrend és ügyeleti naptár

Nem ügyeleti kijelölés esetén a MÜK szabályzatnak megfelelően mindig az az ábécé sorrendben legelőrébb lévő védő lesz kijelölve, aki még a legkevesebbszer lett kijelölve az adott területi egység listán. Budapest és Pest megye esetén egyelőre nincsen külön ügyeleti naptár, azaz minden kijelölést vállaló védő mindig ügyeletet is vállal egyben.

Láthatóság

Az ügyvédek a https://kirendeles.magyarugyvedikamara.hu/ címen ellenőrizhetik, hogy a kirendelhető védők listájában, illetve ügyeletben szerepelnek-e. A nyilvánosság számára csak az ügyvédi KASZ és a név érhető el, egyéb elérhetőségi adat nem. Az automatikus kijelölő rendszer üzemszünete esetén (pl. hivatali kapu leállások) ugyanezen a címen a hatóságok a helyettes védő kirendeléséhez szükséges minden egyéb ügyvédi adatot is elérhetik, de ez az adat csak a hatóságok hivatali gépeiről érhető el. Egyéb, harmadik lista, excel fájl nincsen, a helyettes védő kijelölésének módját továbbra is a kirendelő szervek maguk határozzák meg.

Adatmódosítás

Az ügyvédek a saját adataik megfelelőségéről, a cégkapu adataik rendelkezésre állásáról a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvános keresőjéből tájékozódhatnak: http://www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/. Az adatok módosítását, javítását, illetve az elérhetővé tett mobilszámok tartalmát és módosítását a területi ügyvédi kamaránál kérhetik.

Információkiadás

A területi kamara tud arról felvilágosítást adni, hogy egy adott ügyvéd már ki lett-e sorsolva védőként. Ugyanakkor az ORFK és az Ügyészség kérésére is figyelemmel a területi kamarák azzal kapcsolatosan részletes felvilágosítást nem adhatnak, hogy egy ügyvédet milyen ügyben jelöltek már esetleg ki, ennek közlése a védővel kizárólag a kirendelő szerv feladata.

Bíróságok részvétele a rendszerben

Belső okokból  az automata kijelölési rendszert még nem tudják elérni, e célból a házon belüli fejlesztéseik folyamatban vannak.

Jogi háttér

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, a 12/2018. (VI.12.) IM rendelet és a 9/2018. (V. 25.) MÜK szabályzat.

(A nem büntetős kirendeléseket továbbra is teljes egészében a területi kamarák intézik.)

Írország nem adott ki Varsónak egy lengyelt az európai letartóztatási parancs alapján

Az Ír Legfelsőbb Bíróság egy európai letartóztatási parancs kapcsán adott hangot lengyel jogállamisággal szembeni kételyeinek. 2018. június 1-jén az Európai Unió Bírósága előtt meghallgatásra került sor egy ír jogesettel kapcsolatban, melynek lényege a következő volt: az Ír Legfelsőbb Bíróság bírája megtagadta egy lengyel állampolgár letartóztatott kiadatását arra hivatkozva, hogy az elmúlt 2 évben Lengyelországban annyi és olyan mértékű jogalkotási módosítást hajtottak végre, mely a LB véleménye szerint a lengyel jogállamiság szisztematikus csorbulását eredményezte és a kiadatás veszélyeztetné az egész uniós letartóztatási parancs rendszerét.

A meghallgatáson csatolt anyagban összegyűjtötték a sajtóban megjelent nyilatkozatokat, melyek a meghallgatáson elhangzott érveket sorakoztatják fel.

Kilencven éve szakvizsgázott az első hölgykollégánk

A korabeli sajtó is beszámolt arról, hogy kitűnő eredménnyel tette le az ügyvédi szakvizsgát 1928. júniusában dr. Ungár Margit. Az újságcikk szerint a "nagykvalitású", debreceni származású kolléganő már ügyvédjelölt korában is felkeltette a figyelmet kitűnő védőbeszédeivel. Mára már az ügyvédnők a kar derékhadát alkotják, Budapesten ők adják a tagság többségét. A férfikollégák nevében kívánunk nekik sok erőt és sikert.

Ítélkezési szünet a bíróságokon

2018. július 15-én, a Bíróságok Napjával kezdetét vette a bíróságokon a törvénykezési szünet, amely 2018. augusztus 20-ig tart. A törvénykezési szünet tartama alatt a bíróságok - fő szabály szerint - nem tartanak tárgyalásokat.

A polgári perrendtartás hatálya alá tartozó eljárásokban - bizonyos kivételektől eltekintve - az órákban,  napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele a törvénykezési szünet időszaka. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. A határidők számításának általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is egyebek mellett soron kívüli eljárás, előzetes bizonyítás esetén, egyes végrehajtási perekben és nemperes eljárásokban.

Büntető ügyekben a határidők számítását a törvénykezési szünet nem érinti. A büntető bírák ez idő alatt is eljárnak az előállításos ügyekben és döntenek a kényszerintézkedések tárgyában.

Az egyes bíróságokon a kezelőirodák nyitva tartanak, az ügyfelek benyújthatják a beadványaikat és betekinthetnek az iratokba.

Publikáló ügyvédek - dr. Baranyi Bertold, dr. Aszalós Dániel, dr. Számadó Tamás: Kommentár az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényhez (835 oldal)

Az idén hatályba lépett Akr. kommentárja a korábbi, a Ket. Nagykommentár elveit követve "többrétegű". Azaz dogmatikai elemzést nyújt, de vállaltan, kifejezetten, és a hazai hatósági eljárásjogi szakirodalomban egyedülálló módon esetjogi kommentár és gyakorlatias kézikönyv is!

Következetesen vizsgálja, hogy a Ket-et értelmező, alkalmazó - és immár az ítélkezés minden szintjéről összegyűjtött - bírósági gyakorlat mennyire alkalmazható az új kódex hatálya alatt. Konkrét jogalkalmazói problémákra ad konkrét válaszokat, ideértve azokat a kérdéseket is, melyekben még a bírói gyakorlatban is számos vita van. Bár a Kommentár épít a Ket. Nagykommentárjára, új mű, mivel új törvényt magyaráz.

Ügyvéd és jogtanácsos tagjaink mellett lektorálásában, szerkesztésében és megírásában a közigazgatási hatósági eljárásjog elméletével és gyakorlatával foglalkozó és ezeket alakító közigazgatási bírák, egyetemi oktatók, kodifikátorok, valamint hatósági jogalkalmazó szakemberek vettek részt.

Szerkesztők: dr. Barabás Gergely, dr. Baranyi Bertold, dr. Fazekas Marianna

Szerzők: dr. Aszalós Dániel, dr. Barabás Gergely, dr. Dombi Gergely, dr. Forgács Anna, dr. Hoffmann István, dr. Kovács András, dr. Rozsnyai Krisztina, dr. Szabó Krisztián, dr. Szegedi László, dr. Számadó Tamás, dr. Tóth András

A mű e-könyvként is megvásárolható. Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft. Bővebben: itt.

Földhivatali információk - főváros

Teremgarázs ügyek

A felemás gyakorlat folytatódik. A BÜK elnöke még április közepén – kodifikált szövegszerű javaslattal – kérte e megmagyarázhatatlan gyakorlatváltozás kiküszöbölését.

Az év eleji „üres oldali” mizéra

Ennek rendezése megtörtént egy értelmező rendelkezés rendeleti kibocsátásával. Az egyes földügyi tárgyú kormányrendelet módosításáról szóló 103/2018. (VI. 11.) Korm. rendelet új 30. §-sal egészítette ki a 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletet. Az Üttv-nek az okirati ellenjegyzésre vonatkozó szabályait az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, a 2018. január 1-jén vagy azt követően ellenjegyzett okiratokra kell alkalmazni. A rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

Másolatok szárazbélyegzőzése nem kötelező

A közelmúltban megjelent 8/2018. (VI. 29.) agrárminiszteri rendelet 69. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte az Inyvhr. 71. szakaszát. E szakasz rendelkezett arról, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban szárazbélyegző lenyomata szükséges az eredeti és a másolati példányokon is. Ezt követően nem szükséges, de lehetséges szárazbélyegzőt használni a földhivatalhoz beadott másolatokon.

A fővárosban a gyakorlatban nincs KÉR probléma

Budapesten nem probléma az 505. számú hírlevélben a Pest Megyei Földhivatal kérésére közölt kérés a "Központi Érkeztető Rendszeren" (KÉR) keresztül történő eredeti iratérkeztetés nehézségeivel kapcsolatban. Ugyanis – mint azt Borsay Tamás főosztályvezető-helyettestől kapcsolattartónk megtudta – a fővárosi ügyvédek évek óta postafiókra küldik a nem kézben érkeztetett beadványokat.

Módosuló cégtörvény – ismertetés 4.

Változásbejegyzési kérelem benyújtása a változás bekövetkezte előtt

Ha a cég jogosult az érintett adat változásának időpontját meghatározni, lehetővé válik a változásbejegyzési kérelem változás bekövetkezte előtti benyújtása legfeljebb 30 nappal korábban. A kérelem benyújtásának napja ebben az esetben sem lehet korábbi, mint a változásról hozott döntés napja, továbbá, ha a cégbíróság jövőbeli hatállyal bejegyez egy változást, annak bekövetkezte előtt a cég nem kérheti, hogy a cégbíróság úgy törölje az adatot, mintha azt be sem jelentették volna. Annak, mint törölt adatnak megismerhetőnek kell maradnia. A törvény átalakulás esetére tartalmaz eltérő rendelkezést: a cég által meghatározott időpont a kérelem cégbírósághoz történt benyújtását követő legfeljebb kilencvenedik nap lehet. [50. § (6) és (7) bekezdés és 57. § (2) bekezdés]

Létesítő okirat aktualizálásának kötelezettsége automatikus bejegyzés esetén

Ha cég vagy természetes személy adatai változásának bejegyzésére automatikus bejegyzéssel kerül sor, - a tevékenységi körök bejegyzéséhez hasonlóan - az első létesítő okirat módosítással egyidejűleg lesz kötelező az automatikusan bejegyzett adatok létesítő okiratban történő átvezetését. Ez azzal jár, hogy minden cégmódosítás esetén ellenőrizni kell, hogy a megelőző módosítás óta történt-e automatikus bejegyzés. [51. § (2b) bekezdés]

Természetes személyek természetes személyazonosító adatainak és lakcímének változásának automatikusan, vagy cégbírósági adatigénylés útján hivatalból történő bejegyzése

A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján automatikusan, vagy cégbírósági adatigénylés útján hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe a kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy cégjegyzékben szereplő természetes személyazonosító adatainak és lakcímének változását. A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv haladéktalanul értesíti a cégbíróságot a kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy halálának tényéről, valamint időpontjáról. Ha az elhunyt személy a cég képviseletére jogosult, vagy felügyelőbizottsági tag, akkor a cégbíróság az elhunyt személyt automatikus végzéssel törli a cégjegyzékből. A törvényjavaslat indoklása szerint a cégjegyzékbe bejegyzett, kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy halála is jelzésként kerül a cégjegyzékbe, módot adva a bíróságnak ezzel arra, hogy szükség esetén felhívja a cég figyelmét arra, milyen jogi teendők merülnek fel, amelyek elmulasztása a cég megszűnéséhez is vezethet. Egyelőre nem világos, hogy mi lesz a gyakorlat, Remélhetőleg olyan informatikai fejlesztésre fog sor kerülni, amely alapján az automatikus végzéséről a cég valamilyen módon (például a cégkapun keresztül) kap értesítést. [53. § (2a) bekezdés]

Lemondott vezető tisztségviselő törlése

Ha a cég a lemondott vezető tisztségviselő törléséről nem gondoskodik és a cégnek nincs másik vezető tisztségviselője, akkor a lemondott vezető tisztségviselő a cég tagjaitól is kérheti, hogy gondoskodjanak a jogviszonya megszűnésének a cégbírósághoz történő bejelentéséről. [88. § (1) bekezdés]

Kiadja a Budapesti Ügyvédi Kamara
Szalay utca 7., Budapest 1055

Felelős szerkesztő a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke

Budapesti Ügyvédi Kamara - 507. szám