Személyes
Életrajz


1968. május 18-án született Miskolcon. Apai nagyapja vasgyári munkásként kezdett dolgozni, később munka mellett elvégezte a jogi egyetemet, 1941-ben ügyvéd lett. Nagyanyja földbirtokos famíliából származott, és négygyermekes családjának háztartását irányítva élte életét. Anyai nagyapja tüdőgyógyász főorvos volt, a második világháborúban a szovjet fronton, majd 1950-től a koreai háborúban katonaorvosként is szolgált. Nagyanyja cseh-német családból származott, röntgenasszisztensként dolgozott. Édesapja, Répássy Tamás Zoltán (1943—1999) jogi egyetemet végzett, és egy miskolci ügyvédi irodában dolgozott. Édesanyja, Fügi Réka (1944) szintén ügyvéd, hódmezővásárhelyi és szegedi ügyvédi irodákban dolgozik. Szülei elváltak. Három féltestvére van: Mogyorósi Károly (1973) vegyész, kémikus, egyetemi oktató; Répássy Olívia (1979) bölcsész, valamint Lenóra (1985) közgazdász. Felesége, Kónya Éva a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal munkatársa. Gyermekeik: András (2004) és Mihály (2008). Miskolcon élnek.

A szegedi József Attila Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolájába és Gimnáziumába járt, 1986-ban érettségizett. Néhány hónapig bolti eladóként dolgozott, majd 1987-től a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait, 1992-ben diplomázott. Három éven át ügyvédjelölt, 1995-ben jogi szakvizsgát tett. 1995-től ügyvéd, praxisát 2001 óta szünetelteti. A megyei ügyvédi kamara tagja. 
 
1988. októberben a Fiatal Demokraták Szövetsége miskolci szervezetének egyik alapító tagja, 1994—1996 között városi pártelnök, majd 2003-ig a megyei választmány elnöke volt. 1993-tól 1995-ig a párt választási egyeztetője, 1997-től 1999-ig az etikai bizottság tagja. 1993-tól országos választmányi tag, 1999 és 2003 között alelnök, 2005-től a mandátumvizsgáló, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság tagja.  

1990-ben önkormányzati képviselőjelölt Miskolcon. 1994 decemberében listáról bejutott Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatába; négy éven át a városi jogi bizottság alelnöke, a megyei közgyűlés jogi bizottságának külső tagja. 1998 őszén bekerült a megyegyűlés rendes tagjai közé, majd a politikai döntéshozó testület alelnökévé is megválasztották. 2002. októberben a Fidesz-MDF-Összefogás Miskolcért közös jelöltjeként lett tagja a borsodi megyeszékhely önkormányzatának, négy éven át a jogi és közbiztonsági bizottságban dolgozott. 2006. október 1-jén a városi közös Fidesz-KDNP-lista szimbolikus, harmincegyedik helyén szerepelt.
  
Az első demokratikus és szabad parlamenti választáson képviselőjelölt, 1990-ben Miskolc egyik (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. sz.) kerületében indult. 1993. december 22-én Molnár Péter helyére az országos listáról került be az Országgyűlésbe. 1994. februártól a parlamenti időszak végéig az alkotmány- és igazságügyi állandó bizottság tagja volt. A törvényhozásban töltött rövid időszakát követően 1994-ben sem területi, sem országos listáról nem tudott mandátumot szerezni. 
 
1998 tavaszán, a jobbközép pártok győzelmét hozó választáson a második fordulóban a sorrendet megfordítva nyerte el az egyik miskolci kerület képviseletének jogát. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője, szeptembertől a ciklus végéig frakcióvezető-helyettese. Júniustól újfent az alkotmány- és igazságügyi állandó bizottság tagja, decembertől kormánypárti alelnöke. 1999. októbertől a nemzetbiztonsági állandó bizottságban is dolgozott. 2000. decembertől az országgyűlési képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság elnöke volt. 
 
2002. áprilisban a Fidesz-MDF közös jelöltjeként nem tudta megismételni négy évvel korábbi sikerét, választókerületében a második helyen végzett. Az ellenzékbe szorult Fidesz-képviselőcsoportba Borsod megyei listavezetőként került be, az országos listán a harmincötödik helyen szerepelt. Két testületben is folytathatta képviselői munkáját, 2006. februárig a nemzetbiztonsági bizottság tagja, négy éven át ismét az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke. 2006. februártól rövid ideig a mentelmi bizottság tagja. Pártja több vizsgálóbizottságba is delegálta, 2002. július és szeptember között a rendszerváltozás utáni kormányzati szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltját, 2003. októbertől 2004. áprilisig a brókerbotránnyal kapcsolatos kormányzati emberek és kormánypárti politikusok érintettségét vizsgáló testület tagja. 2005. májustól novemberig az Orbán család állami forrásokból történő gazdagodását vizsgáló parlamenti testület ellenzéki alelnöke. A ciklus kezdetétől frakcióvezető-helyettes, a jogi kabinet vezetője.  

2006. áprilisban már nem indult egyéni képviselőjelöltként, a Fidesz-KDNP közös, megyei listájának hetedik helyéről jutott be a törvényhozásba. Május 15-től a ciklus végéig frakcióigazgató, emellett újabb négy évig frakcióvezető-helyettes és a jogi kabinet vezetője volt. Május 30-tól újabb négy éven át volt az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság alelnöke. Ellenzéki képviselőként nyolc év alatt több mint négyszáz alkalommal szólalt fel plenáris üléseken, a ciklusban négyszer — a helyi önkormányzati, kormányzati szervezetalakítás, a házszabály és a büntető törvénykönyv módosítása kapcsán — volt pártjának vezérszónoka. Jogász szakértő képviselőként elsősorban a közjogi és közigazgatási kérdésekre specializálódott, de fontosnak tartotta képviselőcsoportja szakmai kabinetjének irányítását is.  

2010 tavaszán ismét kormánypárti képviselőként foglalhatott helyet a parlamentben, újra a Fidesz-KDNP borsodi területi listájának hetedik helyéről szerezte mandátumát. Az Országgyűlés megalakulásakor (május 14.), mint törvényhozói munkájának kezdete óta mindig, ezúttal is az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja lett, munkáját azonban csak június 8-ig folytatta, ekkor ismét frakcióvezető-helyettes lett. Június 2-án a második Orbán-kormányban is helyet kapott, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára lett. Eddigi, összesen kettőszázötven felszólalásával minden korábbinál többet szerepel a parlament plénumán, előterjesztést mond és válaszol.

Forrás: Országgyűlési Almanach, 2012.